Intézmény rövid története

A 19. század utolsó két évtizedében településünkön az egyház és az egyesületek és körök tettek a legtöbbet a közművelődésért. 1883-ban megalakult az első olvasókör, melynek célja a nemzeti szellem ápolása, a vallásos meggyőződés kiteljesítése volt. A kör különböző újságokat, könyveket szerzett be, melyek a kitűzött cél elérését szolgálták. 1895 tavaszán alakult meg a Hercegfalvi Polgári Olvasókör, mely a közművelődési célok mellett társas összejövetelekre is módot talált. 1923-ban a helyi iparosok és kereskedők létrehozták a Hercegfalvi Iparos Kört, mely az érdekvédelmi feladatok mellett közművelődési, kulturális feladatokat is ellátott. A falu fiatalságának összefogására törekedett a KALOT és a KALÁSZ. Ezek az egyesületek gondoskodtak a fiatalok művelődéséről, szórakozásáról. Ismeretterjesztő programjukban a vallásos nevelésen kívül sok közhasznú előadás is volt, de jótékony célú esteket is rendeztek. Műsoruk verseket, dalokat, zenei darabokat, egyfelvonásos színműveket tartalmazott. Nagyon népszerűek voltak az egész falu lakosságát megmozgató népünnepélyek: arató felvonulás, szüreti bál. Szinte mindegyik egyesület, kör rendelkezett könyvtárral és napilapok segítették a tagok tájékozódását. A téli estéken felolvasó esteket, műkedvelő előadásokat tartottak. Az egyletek rövid ideig a háború után is működtek. A szabadművelődés időszakában a falu kulturális életét a helyi értelmiség irányította. A népművelő előadó Kiss Kálmán tanító volt. Szervezték a Szabad Föld Téli Esték ismeretterjesztő előadásait és gazdasági tanfolyamokat indítottak. Nagy sikerük volt a szabás-varrás és kukoricacsuhé-feldolgozó tanfolyamoknak is. A plébánia istállójából kultúrházat alakítottak ki. A közművelődés hagyományos formáit hívták létre: színjátszó csoportot, énekkart és néptánccsoportot szerveztek.

Az olvasókörök könyvállománya a háború alatt megsemmisült. 1951-ben letéti könyvtárat hoztak létre az iskolában 608 kötetes állománnyal, a saját állomány kiépítése 1959-ben kezdődött meg. 1964-ben a volt jegyzőlakás átalakításával viszonylag korszerű, szabadpolcos könyvtárt alakítottak ki gyermek és felnőtt kölcsönző térrel, olvasóteremmel.

Napjainkban az iskola épülete ad helyet a könyvtárnak.

 

Jövőkép


A Móricz Zsigmond Könyvtár és Művelődési Ház a helyi lakosságnak olyan eszköze legyen, melyen keresztül hozzáférhet számos fontos dokumentumokhoz, információkhoz, melyekkel a XXI. Századi, tudásalapú társadalom egyenrangú, tájékozott polgára lehet.

Célunk, hogy az intézmény
- legyen a település közösségi művelődéshez méltó, esztétikus épülete,
- legyen a „község egyeteme”, amely nemcsak helyt ad a dokumentumoknak, információknak, de maga is aktív részese az állandó, egy életen át tartó tanulásnak, képzésnek,
- legyen a helyi információk, a helytörténeti dokumentumok őrzője, feltárója, egyben ösztönzője is ezek gyűjtésének,
- legyen aktív részese a település kulturális életének, segítse a szabadidő hasznos eltöltését,
- legyen a hagyományok őrzője, ápolója, felelevenítője és újak meghonosítója, ezzel is erősítve a lakosság lokálpatriotizmusát.